5. fejezet:

* Réka szemszöge*
Mikor visszaèrtem a csajokkal dumáltunk zenét halgatunk és csak szokásossan hoztuk a fogmánk. Ebèd után indultunk a programra rájöttem miért nem mondták meg mi lesz ( fel kellet gyalogolni a Kárpátok egyik mellék hegyére ami nem volt kicsi)
- Eleje ÁJ-ordItott Judit néni mert megint lemaradtunk
- Nem lehetne két csoport a te tempód és a mienk-mondta Zsu Judit néninek
- Rendben akkor INDULJ-ordított egyett Jucus néni mi úgy 5 perccel késsöbb értünk fel.....Megnéztük a kilátótt és egy kis pihenő
Így teltek a napok fantasztikus volt Erdély de sajna eljött a visszautazás napja is a délelött a mienk volt átmentünk a Dettiékhez ott voltak az Erdélyi srácok is sikeressen becsuktak minket a barikhoz egykor ebéd háromkor indulás..
/ bocsi ez igen rövidre sikeredett/